Szűts Zoltán

médiakutató

Felnőttkorba léphet az online újságírás (nem kér többé zsebpénzt)

2015. szeptember 20.

Címkék: fizetőfal, WSJ, minőség, online újságírás

Szeptember 29-én és 30-án tartják Siófokon az idei Internet Hungary konferenciát, így nagy aktualitása van annak, hogy elemezzük az online újságírás jelenlegi állapotát és lehetséges jövőjét. Pár évvel ezelőtt a vita alapvetően a nyomtatott és elektronikus, illetve az online médiumok szembenállásáról szólt. Korábban gyakran vetélytársnak tekintették a nyomtatott és online újságokat. Nap, mint nap elhangzottak azon, alapvetően jogos vádak, hogy az online környezetben nincs fizetési hajlandóság.

Először a vádakra válaszolnék, kérdésekkel: mikor fizettünk utoljára hírekért az interneten? És mikor vettünk el napilapot az újságos standról úgy, hogy nem fizettünk érte? Mindkét kérdésre soha a válasz. Ennek több oka is van. Úgy gondoljuk, hogy az online környezetben minden ingyenes (sokáig, az internet hőskorában így is volt), egy nyomtatott újságért viszont fizetni szokás.

Teljes cikk

Ponyvaregényfilm – ezúttal fröccs nélkül is

2015. szeptember 14.

Címkék: Duna TV

Daru Gábor

stratégiai vezető, Duna Médiaszolgáltató

Rejtő, a látszólag egyszerű író nehezen adja magát. Láttunk már néhány riasztó példát arra, hogyan buktak el filmek a legsikeresebb magyar ponyva filmes adaptációin. Azt hitték, elég a regényeket dialógokká tördelni és máris kész a filmvígjáték. De nem, nagyon nem! Talán éppen könnyedsége miatt kötelező a profi megfontoltság és a szakmai alázat, ha valaki a népszerű Rejtő-regényekhez nyúl. Ezért én is kellő fenntartással és jól megalapozott szkepszissel ültem le egy baráti „fókuszcsoporttal” megnézni Madarász Isti és Hegedűs Bálint friss dolgozatát, A fekete múmia átkát.

A forgatókönyv ügyesen egyensúlyoz a humor, az (ön)irónia, a irodalmi idézet és a filmes paródia határán. Hegedűs Bálint könyve nemcsak tiszteletteljes főhajtás a nagyok előtt, nemcsak okos és művelt megidézése egy korszaknak, egy nemzedéknek, hanem alkotó továbbgondolása is az örökségnek. Ennyire megihlették a forgatókönyvírót a Rejtő-poénok? Ki tudja! De az biztos, hogy ha egy forgatókönyv mer annyira vakmerő lenni, hogy egy 100 évvel ezelőtti kort megidéző filmben a kávéházi írók ötletfergetegében egy mai blockbuster szinopszisa is feltűnik három mondatban – akkor az rendben van. Talán Rejtő is ezt a szemtelenséget értékelné leginkább (no meg Tarantino, ha értené az összefüggéseket).

 

Teljes cikk

Szűts Zoltán

médiakutató

@Pontifex – A közösségi média sztárja

2015. szeptember 10.

Címkék: Ferenc pápa, Twitter, social media

A Pew kutatóintézet által végzett, nemrég publikált vizsgálat eredményei szerint megválasztása óta Ferenc pápa népszerűsége nem csak a hagyományos médiában, de a social mediaban is töretlen. Ez az információ akkor igazán izgalmas számunkra, ha figyelembe vesszük, hogy a közösségi médiában, és főképp a Twitteren a közszereplőkről kibontakozó vita alapvetően negatív jellegűvé szokott válni. Online nem csupán a sztárok és celebek, de az értékekért kiálló, népszerű személyek is leggyakrabban támadások célpontjai lesznek, és nagyon ritkán olyan pozitív a megítélésük, mint Ferenc pápáé. De miben rejlik a @Pontifex népszerűségének titka?

2013. március 13-án Jorge Mario Bergoglio argentin bíborost választotta a konklávé pápának, XVI. Benedek váratlan lemondása után. Az új pápa számos szempontból különbözik elődjétől. Egyik ilyen terület a médiaszereplése, a médiával való viszonya. Jelentős változást hozott közvetlen stílusával, azzal, ahogy a közösségi médiában személyesen szól a hívekhez és követőihez. Sikerének egyik titka a rövid, érthető üzenetekben rejlik, és abban, hogy érzi, mikor, és milyen témában kell megszólalnia.

Teljes cikk

A jövő hírnökei 1. – A tv nem hal meg, csak átalakul?

2015. szeptember 04.

Daru Gábor

stratégiai vezető, Duna Médiaszolgáltató

A kérdés az utóbbi években folyamatosan napirenden van a tartalomgyártók, a média- és a kábelszolgáltatók körében, és a közönséget is egyre jobban izgatja. Bár néhány tendencia körvonalazódik, még mindig sok a megalapozatlan, inkább mitikus jóslat. Az viszont biztos, hogy az előbb említett három szereplő valamilyen módon jelen lesz a jövő médiapiacán is – kérdés, hogy ki kinek a szerepét veszi át. És persze, hogy a nemzeti közmédia milyen pozíciót szerez az új területeken.

A leggyorsabb ütemben erősödő online tartalomszolgáltató, a Netflix legfőbb vonzereje az egyszerűség, rugalmasság, exkluzív minőségi tartalom. Az egész márkakép olyan összetevőkből épül, amely az online fogyasztói élmény minél teljesebb megélését szolgálja.

Teljes cikk

Sergő Z. András

szerkesztő, filmkritikus

Szarajevó szíve

2015. szeptember 01.

Címkék: Európai Filmakadémia, Szarajevó

Így hívják Európa egyik legfiatalabb és legnagyobb ütemben fejlődő filmfesztiváljának fődíját. Itt gyűlnek össze a balkáni és közép-kelet-európai régió rendezői, akik legújabb filmjeikkel nem csak a fesztivál arculatát, hanem a környező népek filmes kultúráját is alakítják. Az idén 20 éves Szarajevói Filmfesztiválon személyesen tapasztalhattam meg mindezt, ennek apropóján mutatom be rövid történetét, stílusát, megemlítve kicsit az idei mustra legjobb darabjait.

Még tartott a délszláv háború, amikor 1995 októberében útjára indult az első Szarajevói Filmfesztivál. Az elsőre képtelennek tűnő ötlet sikeresnek bizonyult, 15 országból 37 film érkezett, mintegy 15 ezer látogató járt a bosnyák Nemzeti Színházban vagy a fesztivál egyéb helyszínein. Talpra állítani a civil társadalmat: ez volt a szervezők eredeti szándéka, és erre megfelelőnek tartottak egy országhatárokon átnyúló kulturális kezdeményezést, ami aztán hamar a régió meghatározó eseménye lett.

Teljes cikk

Nyugaton a helyzet többé már nem változatlan

2015. augusztus 24.

Címkék: Y generáció;, Facebook, TV, véleményvezér, baby boom generáció, kapuőr, politikai kommunikáció

Az amerikai elnökválasztás közeledtével mind több figyelem irányul arra, hogy milyen a sikeres politikai kommunikáció 2015-ben, és az egyes generációk (baby boom, X, Y, Z) tagjai mely csatornákon keresztül érhetők el és mobilizálhatók hatékonyan. Azonban a sikeres politikai kommunikáció titkát – már ha van ilyen – nem csupán az USA-ban szeretnék tudni, a kérdés mindenkit foglalkoztat. Egy tény azonban biztos, az Y generáció számára a Facebook már az új tévé.

A Pew Research Center 2015 júniusában publikált tanulmánya szerint az USA-ban a politikai tájékozódás szempontjából a közösségi média, történetesen a Facebook a legfontosabb hírforrás az 1981 után született emberek számára.

Teljes cikk

Szigeti László

szerkesztő-újságíró

Hercule Poirot nyomoz – na jó, de Pál apostol után!

2015. augusztus 17.

Címkék: David Suchet, Poirot

Poirot meghalt, David Suchet viszont él. Hát még Pál apostol…! De mindez hogyan függ össze? Lássuk csak sorjában.

A kiváló brit karakterszínész, aki az utóbbi negyedszázadban verhetetlenül formálta meg a nevével fémjelzett pazar tévésorozatban a „szürke kis agysejtjeire” szeretni valóan beképzelt belga magándetektív alakját, 2013-ban szomorúan szembesült azzal, hogy immár „kész a leltár”, hiába is keresnék, nincs több Agatha Christie-történet, melyben újra átadhatná magát a legendás figurának. A Függöny című regényben és feldolgozásában véget ér az egyébként halhatatlan Poirot földi élete. Filmbeli halálát maga a művész is megszenvedte, hiszen saját mulandóságával szintén szembesítette szerepe.

Teljes cikk

15 másodperc hírnév – A YouTube sztárok édes-keserű kenyere

2015. augusztus 12.

Címkék: Smosh, YouTube

Madame Tussaud panoptikumába nemrég két új viaszbábú került. A Smosh komikus duó tagjai, Anthony Padilla és Ian Hecox kaptak életnagyságú figurát. Önmagában a bővülés nem lenne hír, hiszen a gyűjtemény egyre gyarapszik. Az esemény mégis jelzés értékű, mivel először fordul elő, hogy nem a tömegkommunikációs eszközök világában híressé vált szereplők: a tévé képernyőjét világszerte betöltő színeszek, énekesek, sportolók és amerikai elnökök, hanem YouTube sztárok kapnak elismerést, megerősítést ilyen formában.

Andy Warhol, a televíziózás hőskorában, 1968-ban mondta „a jövőben mindenki híres lesz 15 percre” szállóigévé vált jóslatát. Mai viszonyok közt tovább gondolva a kijelentést, az online média, az önreprezentáció, a selfie, a közösségi oldalak; a Facebook és Twitter, és különösen a YouTube megjelenésével már nem 15 perc, hanem 15 másodperc vagy 15 klikk hírnévről beszélhetünk.

Teljes cikk

Szigeti László

szerkesztő-újságíró

Ma is sikerműfaj – Az isteni hangjáték

2015. július 31.

Címkék: BBC, hangjáték

Nem holmi méltatlanul, olcsón osztogatott dicséret a fenti mennyei jelző, viszont az nem véletlen, ha e játékos szókapcsolatról a Divina commedia magyar címe ugrik be az olvasónak, de hogy miért, azt egyelőre fedje homály, ahogy arra is csak alább derítünk fényt, hogy kinek a személye köti össze Dantét egy huszadik századi arisztokrata magánnyomozóval.

A hangjáték nem játék. Akár e nem túl eredeti megállapítást is leszűrhették azok, akikhez valaha is eljutott a hír, micsoda pánikot idézett elő Amerika-szerte 1938-ban Orson Welles, amikor – stílusosan Halloween estéjén riogatva – a CBS műsorában elővezette H. G. Wells Világok harca című regényének élőadás-szerűre dramatizált változatát a Földre támadó idegen lényekről. Márpedig hallani szinte mindenki hallott már e nevezetes rádiótörténeti esetről. Ám ahogy az lenni szokott, az apokaliptikus léptékű hatás – riadtan menekülő lakosokkal és öngyilkosjelöltekkel – csak a kereskedelmi média hozzáadott (m)értéke.

Teljes cikk

Szűts Zoltán

médiakutató

Két képernyő jobb, mint egy!

2015. július 27.

Címkék: TV, médiakovergencia, okostelefon, interaktivitás, prosumer

Már egy ideje nem számít újdonságnak, hogy valamennyi digitális képernyőnkről: számítógépünkről, okostelefonunkról, tablágépünkről tévézhetünk. A képernyők nem ellenségek, vetélytársak, hanem remekül kiegészítik egymást. Már írtunk róla, hogy két, eleinte riválisnak tartott médium, a televízió és az internet a médiakonvergencia hatására számos ponton összekapcsolódik, a kép, hang, videó szöveg bármely digitális csatornán megjelenhet. Jelentős potenciál van azonban egy új jelenségben, a TV és okostelefon/táblagép kombinációjában. A Nielsen piackutató és közönségmérő szerint már 2011-ben a táblagéppel rendelkező nézők 41%-a, míg az okostelefont birtoklók 38%-a legalább napi egyszer használja okoskészülékét tévézés közben.

Angolul a szelektálás nélküli tévénézőket passzivitásuk miatt irónikusan couch potatoesnak (tükörfordításban díványkrumplinak) nevezik. Azért mert a kifejezés használói szerint a digitális kor előtt, de leginkább az őstelevízió korában elterültek, mint egy zsák krumpli a heverőn, és meg sem mozdultak. Ezen, a legkevésbé sem hízelgő vagy kedves megnevezés felett azonban már eljárt az idő. A 2012-től végzett Nielsen kutatások szerint mind több tévénéző lesz passzív befogadóból aktív résztvevővé, legalábbis a világhálón. Exponenciálisan növekszik ugyanis azok száma, aki a tévéműsorokat már okostelefonokkal és táblagépekkel a kezükben nézik, és aktív vitát folytatnak a közösségi médiában, utánanéznek információknak, szavaznak.

Nem meglepő tehát, ha a marketingesek is lecsapnak erre a lehetőségre, felismerve, hogy két képernyő jobb, mint egy, és hogy mind többek kezében ott van az internetre csatlakozó okoskészülék. Ekkor elég reklámként csak egy webcímet mutatni, mely kedvezményes vásárlási lehetőséget biztosít, és a több millió nézőből tízezrek rögtön fel is keresik az oldalt és rendelnek. Fontos kiemelni, hogy itt nem teleshopos termékekről van szó!

Visszatérve a marketing nézőpontból a mi origónkig, a nézőig, azzal szembesülünk, hogy a felhasználó egyszerre tartalomlétrehozó is, prosumer (a producer és consumer szavak összevonásából). Interaktív lesz, szavaz, befolyásol, vitatkozik, posztol, megoszt, lájkol, kritizál. Kvízekben vagy tehetségkutatókban választ megoldások és résztvevők közül, közösségi médiában kifejti a véleményét az éppen nézett programról, utánanéz a műsor hivatalos vagy rajongói Facebook oldalán, vagy hashtag-gel jelölt Twitter üzeneteket olvas, azokra válaszol. Megteheti, hiszen nem számít újdonságnak, hogy mind több műsornak, műsorvezetőnek van saját hivatalos vagy a nézők által készített, a gyakorlatban professzionális Facebook oldala, a köztévénél példa erre a Munkaügyek vagy Fapad. Az újdonság abból áll, hogy nem a műsor után, hanem már közben is használja okostelefonját.

                                                         (fotó: Szűts Zoltán)

Ezt a jelenséget két tény is magyarázza. Az egyik a szokás. A Tecmark marketingügynökség több mint 2000 ember bevonásával készült 2014-es kutatása szerint egy átlagos felhasználó majdnem napi 250-szer veszi kezébe az okostelefonját, és több mint 3,5 órát használja. Még azelőtt megnézi e-mailjeit és Facebook üzeneteit, mielőtt felkelne az ágyból, minden harmadik pedig már elveszve érzi magát az okoskészüléke nélkül, ezért az gyakorlatilag folyamatosan ott van a kezében. Egy 2012-ben készült Nielsen felmérés pedig még arra is kitér, hogy a 18 és 24 év közötti fiatalok harmada a mosdóban, fürdőben, mellékhelyiségben is elszakíthatatlan a telefonjától. A másik tény az, hogy az ember társasági lény, és társalgási témákat keres, hogy kapcsolatokat létesítsen. Sokan korábban is csak azért néztek meg bizonyos műsorokat, hogy legyen közös témájuk, gondoljunk csak a Szomszédokra vagy a Dallasra. Ma sokan azért néznek meg műsorokat, hogy utána posztoljanak, csevegjenek róluk a Facebookon, írjanak a Twitteren, majd az így kialakult vitában részt vehessenek, valahová tartozhassanak.

A Twitter a rövid üzeneteivel a Facebook mellett aktív vitát generál a tévéműsorokról. A nézők élveznek arról „csiripelni” vagy posztolni, hogy mit néznek éppen, mi a véleményük. Ezáltal egy nagy közösséggé válnak a többi nézővel, de a műsorkészítőkkel és színészekkel is. Az utóbbiak pedig előszeretettel osztanak meg információmorzsákat, háttér infókat, forgatás közbeni fotókat. Így a két képernyőt használók kicsit beavatottaknak is érezhetik magukat, én például innen tudtam meg, hogy jövőre is visszatér a Duna TV képernyőjére a Munkaügyek, a főszerepben a zseniális Molnár Piroskával és Mucsi Zoltánnal.

Teljes cikk