A kép forrása


A szabadságharc dicsőségének és bukásának nagy pillanatai nem kaptak külön napot a nemzeti emlékezet naptárában. Március idusa után legközelebb a szabadságharc vértanúi előtt hajtunk fejet október 6-án, de a két dátum közé feszített, bonyolult szövedékű hadi és politikai események nem állítanak meg minket az esztendő során. Ezek szinte mindenestül, de részleteikben mindenképp a történészek munkaterületén maradnak. Nekünk az ünnephez az érzelmi azonosuláshoz könnyebben emészthető szellemi táplálékra van szükségünk. (A média már csak követi a közös emlékezetet, az eredményes kommunikáció egyik alapvető lélektani sajátosságát, amikor elsősorban egyszerűen megragadható üzenetekkel, hősök egy-egy jól bevéshető vonásával foglalkozik.)

Egyéb alkalom hiányában hát, ha tavaszi nemzeti ünnepünkön nem, akkor máskor sem gondolunk történelmünk olyan nagyjaira, mint például Bem József tábornok, akinek alakját már csak azért is illő most felidézni, mert március 14-én látta meg a napvilágot, 1794-ben. Így aztán jó évtizeddel idősebb, mint az egyik legkorosabb „márciusi ifjú”, Rottenbiller Lipót polgármester, de érezzük, mindenképp helye van a 15-i névsorban. (Kevesen tudják, hogy amikor Aleppóból a hazájában található végső nyughelyére szállították Bem József hamvait, útközben Budapesten is felravatalozták, mégpedig a Nemzeti Múzeum lépcsősorán, így e központi helyszínnek is van jelentősége vele kapcsolatban.)

Bem apó. Az évről évre december 6-án érkező legendabeli ajándékos öreg mellett talán csak ez az ötvenes évei elején járó lengyel katonatiszt viseli ma is e kedveskedő megszólítást, történelmi személyek között egyedül neki tartja fenn a magyar nyelvi hagyomány. És dicsőséges győzelmei, hadmérnöki tudása és kultúratámogató tevékenysége közül napjainkban is kiragyog a rábízottak szerető szavából: apjukként tekintettek a hadvezérre, aki főként példájával tanította az alárendelteket, s a végsőkig felelősséget vállalt és küzdött értük. „Fiai” közül Petőfi Bem iránti rajongásával legalább futólag szinte minden magyar iskolás találkozik.

Az égbe temetett tábornok. Ezzel a titokzatos címmel készített dokumentumfilmet a lengyel–magyar sorsközösség e bizonnyal legismertebb alakjáról Farkas György. Aki járt már Lengyelországban, s a déli részen nem kerülte el Bem szülővárosát, Tarnów-t (Tarnó), annak számára bizonnyal nem okoz fejtörést e filmcím. Ugyanis a város úgynevezett Lövészparkja tavának közepén, hat korinthoszi oszlop tetejére helyezve található az a szarkofág, amely a hazafi földi maradványait rejti. Köröz egy történet, mely szerint azért temették a magasba, mert a honi katolikus egyházi vezetés nem engedte, hogy a megszentelt lengyel földbe helyezzék azt a férfit, aki élete utolsó szakaszában áttért az iszlám hitre. Bizonyosan lesznek olyanok, akik „nem engednek a negyvennyolcból”, s továbbra is hinni fognak e városi legendában, amelyet a fantázia szülöttének nevez a dokumentumfilmben nyilatkozó Kovács István történész is. Ő úgy látja, a pragmatikus és nem is vallásos Bemet inkább egyetlen „istene”, a hazája függetlenségének ügye vezérelte a muszlimok közösségébe. Ugyanis ennek jobbrafordulásában reménykedhettek a lengyel hazafiak egy várva várt orosz–török háború gyümölcseként. Ahhoz pedig, hogy az Oszmán Birodalomban katonatisztként működhessen, több szabadságharcos társához hasonlóan Bemnek is a muzulmán hitre kellett térnie. Ez nem mellesleg attól is megóvta, hogy a törökök – korábbi kötelezettségüknek eleget téve – mint menekültet kiadják az oroszoknak. De Murat pasa már nem harcolhatott tovább eszményeiért: a malária végleg legyűrte a sérüléseire, sebeire, fájdalmakra korábban nem sokat adó hadvezért.

A tarnów-i emlékmű tehát nem valamiféle katolikus szűklátókörűségnek állít jelet, hanem a sírhely tervezőjének, Adolf Szyszko Bohusznak a  leleményességét dicséri, akit nemcsak Mohamednek a szóbeszéd szerint ég és föld között lebegő koporsója ihlethetett, hanem békésen pihenő és sétáló élők közé helyezve Bem apó földi maradványait arról is gondoskodott, hogy az arra járók még ismeretlenül is feltekintsenek egy igazi hős hazafira.

Az égbe temetett tábornok című filmet március 15-én 21.05-kor tűzi műsorára a Duna TV, és március 19-éig megtekinthető a Médiaklikken is: http://www.mediaklikk.hu/2017/03/01/az-egbe-temetett-tabornok-bem-jozsef/