Több szempontból különleges megmérettetés: egyrészt 44 év után tér ismét vissza a magyar válogatott Európa futballtérképére, de 30 év telt el legutóbbi világbajnokságunk óta is, így bizton állíthatjuk, több generáció szokik hozzá a gondolathoz a napokban, hogy nem kell más csapatot választania, amikor az a kérdés: te kinek szurkolsz az Eb-n? A másik ok, ami miatt kicsit máshogy nézünk erre a sorozatra, az a bővített létszám. 1992-ben volt az utolsó 8 csapatos Európa-bajnokság (az utolsó magyar részvétel még 4 csapattal zajlott merőben reprezentatív formában), majd 1996-2012 között öt tornát rendeztek 16 csapattal. 24 csapat értelemszerűen nagyobb gazdasági vállalkozás, az egyre nagyobb sikereket elérő Európai Labdarúgószövetség (UEFA) nagyon is elérkezettnek érezte az időt a bővítésre. Nincs ebben semmi rendkívüli: több csapat, több helyszín, több turista, több közvetítési jogdíj és reklámbevétel – hogy csak az első hallásra egyértelmű gazdasági előnyöket vegyük sorra. Nem véletlen tehát az sem, hogy amíg 16 csapatos világversenyt meg tudott rendezni Ausztria vagy Lengyelország is (2008 és 2012 társrendezője), most a jóval nagyobb lehetőségekkel bíró Franciaország a házigazda. 2020-ban az első, 1960-as Eb 60. születésnapját ünneplő kontinenstorna szimbolikusan szét lesz szórva egész Európára, az azonban még kérdés marad, hány európai ország képes egy ennyi plusz teherrel bíró viadalt megszervezni. A döntés egyelőre várat magára.

Apropó közvetítési jogdíjak. Európa-bajnokságról van ugyan szó, de a futball esetében ez jóval túlmutat a kontinensek határain, ez is jelzi a sportág kiemelt jellegét minden más sportág közül. Minden európai országban – tehát nem csak a 24 résztvevőnél – lesznek közvetítések, néhány helyen, pl. Németország, Nagy-Britannia vagy néhány skandináv állam esetében közszolgálati és kereskedelmi csatornák egyaránt vásároltak jogot. De nyugton állíthatjuk, az esemény nagyjából az egész világon megtekinthető: az Egyesült Államokban és a karibi térségben az ESPN sportcsatorna, Kínában a Központi Kínai Televízió (CCTV) és más csatornák megosztva, a fekete földrész nagy részét pedig a Canal Plus Africa közvetítése fedi le. Hazánkban idén is a közmédia, most először azonban a tavaly nyáron indult m4 Sport közvetít minden mérkőzést élőben továbbá egyéb stúdióműsorokat, helyszíni riportokat is, mindezt nemcsak tv-n, hanem az m4sport.hu/focieb oldalon és a csatorna mobilapplikációján is (iOS, Android). No és persze egy időben kezdődő meccsek idején besegít majd a Duna TV vagy a Duna World.

Az elmúlt néhány világversenyen amúgy is egyre erősebb tendencia a történések internetre terelése. A 2010-es dél-afrikai világbajnokság volt az első, ahol minden mérkőzést élőben online tudtunk követni Magyarországon is, erre építették rá a médiumok különböző szolgáltatásokat: online elérhető egyéb videótartalom, visszanézhető meccsek, tematikus blogok és az akkor már egyre markánsabb Facebook és Twitter jelenlét. A következő két világverseny éppen ebben, a közösségi médiában erősített jelentőset: akár a médiumok, akár magánszemélyek tömegei posztolták fényképeiket, bőven jutott szelfiből nem csak a pálya széléről, hanem a pályáról is. A Twitter nevű mikroblog szolgáltatás a mai napig gyakran teszi kezdőlapjára Lukas Podolski, német válogatott fényképét, amelyet közvetlenül a világbajnoki győzelem után posztolt a pálya közepéről. Ez a kép, amit az elmúlt két évben majd' 90,000-en osztottak meg (nyilván a többsége még aznap este vagy másnap), minden eddiginél jobban szemlélteti a közösségi média jelenlétét a futball vb-ken és Európa-bajnokságon. Hasonló ikonikus képek várhatóak júniusban Franciaországban is. A Twitter saját beszámolója szerint egyébként 672 millió üzenetet küldtünk a két évvel ezelőtti világbajnokság alatt, ami hatszorosa a 2012-es londoni olimpián posztoltnak. Így az idei Európa-bajnokságon további növekedés várható, még ha az Egyesült Államok ezúttal nyilván kevésbé fog érdeklődni.

Noha már lassan egy hete a 24 nemzet tornája uralja Facebook falamat, két újdonsággal azért még számolhatunk a következő hetekben: a nemzeti színekbe költöztetett Eiffel-torony és a világszerte még újdonságnak számító Facebook Live várható a legnépszerűbbnek. Idén tavasztól ugyanis már kék fiókunkba bejelentkezve is közvetíthetünk élőben egy okostelefon segítségével. Az elmúlt 1-2 hétben találkoztunk már szövetségek, klubcsapatok, sajtóorgánumok Facebook oldala által közvetített edzéssel, sajtótájékoztatóval, csapatindulással, csapatérkezéssel. Várhatóan sok egyéb ötlet is fel fog merülni. Középtávon nyilván megváltoztatja a citizen journalism – vagyis a polgári / közösségi / utcai / magán újságírás (nincs jó magyar szó) – stílusát, ennek első lépéseként kiválóan alkalmas egy ilyen világesemény.

A helyi lehetőségeket pedig az egyik francia mobilcég kampánya használja ki várhatóan a leglátványosabban. A kontinenstorna hivatalos játéknapjain annak a nemzetnek a színeiben kapcsolják fel este az Eiffel-torony világítását, amelyik szurkolói a legtöbbet posztoltak Facebook, Twitter és Instagram profiljukból. Ha a pályán várhatóan nem is mi rúgjuk a legtöbb gólt, azért Párizs szimbólumát minden este piros-fehér-zöldbe tudnánk borítani!