Nem a könnyed szórakoztatás a célja, s ehhez tartja is magát a csaknem harmincfős alkotógárda Richly Zsolt vezetésével, akinek ez az első igazi életrajzi rajzfilmje (hacsak az örökzölden kedves és felejthetetlen kockásfülű nyúl eseteinek krónikáját nem soroljuk mégis ebbe a kategóriába). De unalomtól, végigfeszüléstől nem kell tartani, hacsak nincs valaki nagyon beoltva a vallási-kultúrtörténeti témák ellen.

A reformáció emlékéve (1517–2017) hívta életre a nagyszabású vállalkozást, melynek eredménye tizenkét, egyenként 13–15 perces epizód lesz. Most tartunk az ötödiknél, melynek címe az aggasztó Minden eladó (elég a Luther által méltán megvetett búcsúcédulák egyházi áruba bocsátására gondolnunk, hogy tudjuk, itt bizony a mefisztói „eladó az egész világ” minősített eseteinek megemlegetésével van dolgunk).

Nem előzmények nélkül való, de nem is közönséges ötlet szentekről, egyáltalán vallási históriákról és tételekről animációs filmet készíteni. Vélhetnénk, az emelkedett, komoly témák nem kapcsolhatók súrlódásmentesen a műfajra gyakorta jellemző tempóhoz, akár sodró lendülethez, karikaturisztikus ábrázolásmódhoz. De nem így van (s még csak le sem kell mennünk „kutyába”, ahogyan egyes próbálkozások gyártói, akik például a bibliai elbeszéléseket állatszereplősítették, meglehetős bárgyúságról és ízlésficamról téve ezzel tanúbizonyságot).

A minimum felső tagozatosoknak szánt Luther-életrajzi folyam ügyesen lavíroz a súlyos témák és a fogyaszthatóság között. A fametszetek látványát a képregények szikár, esetenként jólesőn őrült vagányságával ötvöző, azt megmozdító, szellemes és vagány képi világ (csak semmi tündi-bündi), a szimbólumok eleven összetettségét tükrözni képes rajzfilmes sűrítés, a zenék és nem utolsósorban Lackfi János archaizáló hatású, ugyanakkor könnyen befogadható szövege egyaránt segít ebben, valóságos virtuális művelődéstörténeti szabadegyetemmé avatva a sorozatot. A vizuális-szellemi táplálék emésztését szolgálja az egyes részek játékideje is, a megrendelő, azaz a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottságának szándéka szerint ugyanis egy iskolai tanórán nemcsak levetíthető, hanem röviden meg is beszélhető egy-egy Luther-epizód, mely ötletgazdag szállítóeszköze vallási, filozófiai, történelmi és egyéb kulturális ismereteknek, s még izgalmas vitákat is provokálhat a deákok körében.

Richly Zsolt nem illusztrálni akarta Lackfi szövegeit, hanem alájuk, illetve melléjük rendelt képeket, hogy együtt hassanak a hallottakkal. Ez működik is, a klipszerű képözön, az érzékletes átalakulások és fantáziadús megoldások pedig csakugyan a fiatalabb korosztályhoz közelítik a filmet.

A hívő emberek számára is példaértékű a Luther, hiszen emberközelbe hoz az utóbbi századok során olykor túl lebegőssé vált témákat. Egészségesen közelít minket a középkor egyetemes szemléletéhez, amikor a szent és a profán világát még nem zártuk el egymástól hermetikusan.

Egy kép, mint száz szó: a hazai protestantizmus is erősen gazdagodik itt valamivel, némi pluszmuníciót kapva a következő ötszáz évre. Úgy legyen.

A Luther című magyar rajzfilm 5. részét március 26-án 17.15-kor tűzi műsorára a Duna World.