A kép forrása


Mit adnánk egy kis kedvezményért vagy levásárolható pontokért? Megengednénk, hogy egy üzlet nyomon kövesse vásárlásainkat? Mert ez történik minden alkalommal, amikor a hűségkártyánkat nyújtjuk a kasszánál. Bevallom őszintén, nekem ez nem tűnik még olyan vészesnek. Odaadom hát a kártyám. Jöhetnek a kedvezménypontok.

A kép forrása

Megengednénk, hogy célzott reklámokkal bombázzanak minket, bármerre is szörfözünk weblapokon? Cserébe, hogy jól működő, normál használat mellett szinte korlátlan tárhellyel rendelkező e-mail címünk lehet? Szerintem megengednénk. (Itt mindenki gmail-es?- hangzik el gyakran a kérdés.)

A következő dilemma már trükkösebb. Megengednénk, hogy arcfelismerő rendszerrel kombinált biztonsági kamerával figyeljék meg az irodát, melyben dolgozunk azért, hogy kiszűrjék a tolvajokat, akik bizony a személyes holminkat is időnként elemelik? Közben a cégünk a felvételt tárolná, és a jelenlétet is ellenőrizhetné segítségével. Vagy a dolgozók mozgását. Vagy a hatékony munkavégzést. Ez már fogósabb, ugye? Én nem szívesen engedném meg. De szerencsére nem is fenyeget ennek a veszélye. Mások azonban ennél megengedőbbek.

A kép forrása

Egyidei, a PEW által végzett felmérés szerint az amerikaiak jelentős része, pontosabban a megkérdezettek 52 százaléka ugyanis egyáltalán nem, 20 százaléka pedig nem feltétlenül bánja, ha az irodájában megfigyelik. Persze, amennyiben úgy érzi, az ő érdekében történik. Érted jöttünk tehát, elvtárs, nem ellened…

Jelentős üzlet rejlik az egészségügyben is. Az új hálózati technológiák bevezetése, a Big Data elemzési módszerek segítik hatékonyabbá tenni a kezeléseket, kiszűrhetik a betegségeket, és talán csökkenthetik a sorokat is. Közben a fejlesztők és eszközgyártók persze jelentős profitot realizálnak. De, hogy mi is jól járhassunk, hogy ne kelljen beutalókkal és időpont egyeztetéssel szenvednünk, hogy hatékonyabban gyógyulhassunk, meg kell osztanunk egészségügyi adatainkat. És így a rendszeren belül ezeket megfelelő jogosultsággal bárki láthatja. A felmérés szerint az amerikai felhasználók bíznak a rendszerben. Ahogy abban is, hogy vásárlásaikat nyomon követik. Bár az már zavarná őket, ha ezeket az adatokat harmadik félnek adnák ki, mely utána már direkt marketinggel céloz. Vagyis, nem céloz, hanem inkább ágyútüzet zúdít.

A kép forrása

Éppen ezért, a közösségi médiával kapcsolatban sokan már szkeptikusabbak, bár itt is sokan azt állították, hogy az ingyenesség jó ár. Ingyen lehet egy közösségi oldal tagjává válni. Ott meg lehet találni a régi barátokat és újakra lehet lelni. Ingyen lehet üzeneteket küldeni. Ingyen lehet játszani. Sőt, ingyen lehet játszani a telefonunkon. Cserébe néhány reklámot kell csak kiikszelni. Plusz az is lehet, hogy a rendszer néha a tartózkodási helyünket is elküldi. És, ha már a játéknál tartunk, a februári 11 halálos áldozatot követelő németországi vonatbalesetért felelős forgalomirányító a karambol előtt a mobiltelefonján játszott. Teljesen a hatása alá került. Amikor rájött a tévedésére, az irányítórendszer érintőképernyőjén rossz gombot nyomott. A bíróság szerint a(z ingyenes) játékra koncentrált.