A kép forrása


Egy egyetemen komoly dokumentáció kell egy kurzus indításához. Ebben az anyagban meg kell adni a tárgy céljait, a tematikáját, a várható eredményeket, illetve a kötelező és ajánlott szakirodalmat is. Carl T. Bergstrom és Jevin West, amikor meghirdették a kamu leleplező szemináriumukat a University of Washington információtudományi intézetében, maximálisan eleget tettek a követelményeknek. A tárgy tanulási céljai egyértelműek. A kurzus elvégzése után a hallgatók éberekké válnak, és gyorsan felismerik, amikor a média vagy éppen a tudomány marhaságot akar elhitetni velük. Hasonlóképpen, a tárgyat abszolváló hallgatók lépten-nyomon képessé válnak majd leleplezni a sok kamut, sőt, szakszerű magyarázatot adni arra, hogy egy állítás egész egyszerűen humbug, legyen szó újfajta gyógymódról, bonyolult szociológiai statisztikákról, vagy éppen (az általam oly kedvelt) Big Data elemzésekről. A tematikában kiemelt szerepet kap a statisztikák manipulatív vizualizációja, az ok és okozati összefüggések hamis bemutatása, vagy éppen a tény, hogy még az orvosi folyóiratok is szívesebben számolnak be jó hírekről (akkor is, ha a kutatások eredményét senki sem ellenőrizte).

A kép forrása

De miért ilyen sikeres a kamu? Azért, mert hangzatos körítéssel szinte bármit el lehet adni, az igazság pedig a maga szerény voltával ebben a harsány környezetben gyakran nem éri el az ingerküszöböt. Ez az állítás a washingtoni professzorok szerint nem új keletű, ezért nem is jelentkeznek azonnal, hogy saját bölcsességükként jegyeztessék be. Charles Spurgeonra hivatkoznak, aki a 19. században azt mondta, hogy egy hazugság már megkerülte a földet, mire az igazság csak a cipőjét húzza fel.

A kamuzás kérdése a tudományban az 1990-es évektől kerül reflektorfénybe. 1996-ban Alan Sokal New York-i fizikus publikált egy humbug-gyűjteménynek szánt cikket a Social Text című társadalmi folyóiratban. Azért ezt az interdiszciplináris periodikát választotta, mert társadalomtudományi területen rendkívül elismert fórum. Sokal cikke az akkor uralkodó posztmodern nyelvezet teljes regiszterét kihasználta, miközben szándéka szerint egy valós állítás sem volt írásában. A két lektori vélemény rendkívül dicsérő volt, a megjelenés után pedig özönlöttek a pozitív visszajelzések, független hivatkozások. A szerző később bevallotta a tréfát, melynek célja a posztmodernizmus, a posztstrukturalizmus, a tudásszociológia és számos más irányzat szerinte zagyva nézeteinek leleplezése. Mondanom sem kell, hogy a tudományos elit fele azonnal kiátkozta. A másik fele, ha csöndesen is, de kiállt mellette. Kevésbé konfrontatív módon igyekezett leleplezni a kamut Harry Frankfurt, a Princeton University Pressnél kiadott kötetében, melynek címen szerényen csak: On Bullshit. Az írás rendkívül népszerű lett, felkapta a New York Times, Frankfurt szerepelt a The Daily Show-ban is. Mindkét írás egyébként kötelező olvasmány a kamu leleplező kurzuson.

A kép forrása

Benjamin Bratton, a UC San Diego egyetemi tanára leír egy történetet, mely világosan demonstrálja a veszélyeket. A történetben egy asztrofizikus barátja épp egy szponzort igyekszik meggyőzni arról, hogy támogassa a kutatását. A rövid bemutató után a gazdag ember elégedetlenül csóválja a fejét. Tudja, ezt színesebben, inspirálóbban is előadhatta volna, ahogy azt Malcolm Gladwell teszi a TED előadásaiban. Ilyen formában ez a történet nem igazán érintett meg, így nem támogatom. Bratonnál ekkor elszakadt a cérna, mert az etalon ezek szerint egy olyan újságíró, aki féligazságokat prezentál látványos módon. Instant bölcsességgel szolgál.

A kép forrása

A kamu persze nem áll meg a tudománynál. Szenvedi jelenlétét a média is. Tavaly ősszel robbantották fel a Facebookot az álhírek, mi is írtunk róla. Míg 15 éve a közösségi média a demokratikus megszólalás ígéretét hordozta magában, ma már egyes felületek csupán a saját véleményünket felerősítő, álhíreket terjesztő eszközzé silányultak. Legutóbb például a pakisztáni védelmi miniszter, Khawaja Muhammad Asif Twitter üzenetben fenyegette meg Izrael, mert egy álhírben az olvasta, hogy az atomrakétáit országa felé irányította. Később visszavonta a fenyegetést, és jelezte, bocsánatot kér, mert felült egy kamu hírnek. Szóval, nagyon is szükség van egy ilyen humbug leleplező kurzusra.