A videó forrása


Korábban is jelen volt a szakma alját képviselő zsurnalizmus, hiszen a politikai napilapokban az ellenfél lejáratására féligazságokkal vagy rágalmakkal teli cikkek jelentek meg. Lassan visszasírjuk azokat az időket, amikor egy fotót csak annyiban manipuláltak, hogy változtattak a kép fényviszonyain. Mai divatos szóval élve HDR technológiát vetettek be és nagy dinamikatartományú fotót hoztak létre azért, hogy a képen egy adott politikus baljóslatú aurát kapjon. A bulvársajtó még ennél is messzebb ment. Először kereste csak, majd utána már kreálta a szenzációt. A tabloid típusú lapok gazdasági vezetői már előre bekalkulálták a sajtóperek és esetleges kártérítések költségeit, és tudták, ezek eltörpülnek azzal a haszonnal szemben, amit a lapeladások és a hirdetési felületek értékesítése jelent. Az, amivel azonban most szemben állunk, egészen megdöbbentő és más léptékű. Álhírek gyártására jönnek ugyanis létre csoportok és weblapok.

„Megölték a Clinton e-maileket nyilvánosságra hozó FBI ügynököt”

„Putin elrendelte Soros letartóztatását és nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene”

„Brad Pitt és Denzel Washington nem ismer olyan embert, aki Donald Trumpnál több munkahelyet teremtett volna”

„Harambe, Cincinnati állatkertjében lelőtt gorilla 15 ezer szavazatot kapott az amerikai elnökválasztásokon”

A kép forrása

Ehhez hasonló, figyelemfelkeltő hírek özönlötték el a Facebookot. Felhasználók ezrei, sőt tízezrei osztották meg őket. Mind a négy rövidhírben az a közös, hogy semmi igazságalapjuk sincs. A cikkben említett FBI ügynököt nem lőtték le. Soros ellen az orosz elnök nem adott ki elfogadóparancsot, és így tovább. Első körben azt hihetnénk, hogy egyértelműen politikai provokációról van szó. Azt kell azonban mondanom, hogy ez a válasz sajnos túl egyszerű lenne. Az álhírek terjesztésének új hulláma ugyanis már legkevésbé sem politikailag motivált. Annál inkább pénzügyi érdekek vannak mögötte. Álhíreket megjelentető egész oldalak jelennek meg, melyek profitja a hirdetési felületek értékesítéséből származik. A szenzációgyanús, provokatív, figyelemfelkeltő címekre, lead-ekre ugyanis nagyon sokan rákattintanak. Ezzel azonnal a csaló híroldalakon találják magukat. Innen kezdve pedig csorognak a kasszába a fillérkék, a sok kicsi sokra megy alapon pedig ezen oldalak végül jelentős hasznot generálnak.

          

A kép forrása

Csak egy példát említenék, a Chief Reporter (CR) nevű felhasználó létrehozta a Southend News Network című oldalt, ahol hangzatos híreket generált. A figyelemfelkeltő címek megtették a hatásukat, a felhasználók nem mélyedtek el a szövegben, hanem azonnal osztották az oldal posztjait. Végül havi 2 millió látogatója lett. Az ott közölt sztorik nagy része rendkívül meggyőző, olyan „brit tudósok megállapították” típusú. A Chief Reporter rendkívül ügyes. Meglovagolta ugyanis azt a történetet, hogy a Mondelēz International (korábban Kraft Foods) bejelentette, a profitoptimalizálás jegyében kiveszi a jellegzetes formájú csoki minden második fogát. A Southend News Networkon gyorsan meg is jelent a hír, miszerint az Egyesült Királyság megtámadja Svájcot, ha ezt a galádságot elkövetik az ikonikus csokoládéval. A hírt több ezren osztották meg. Chief Reporter azonban még becsületes is, figyelmeztet, hogy amit ír, nem valós. De sokan nem jutnak el ehhez a részhez.

A kép forrása

De mi is a jelenséggel a legnagyobb probléma? Az, hogy az álhíroldalak a közösségi média leggyengébb pontját támadják. A szerkesztői és kapuőri rendszer hiányát. Megrendítik a bizalom építményét. Kihasználják a tényt, hogy a Facebookon a ránk zúduló adatmennyiség leszoktat minket, hogy leellenőrizzük az információ forrását. Tudják, hogy a függőség tüneteit mutató görgetés már-már a felfogásunkat is nehezíti. Így tudjuk már megkülönböztetni az online felületeken az igaz és hamis híreket.

A kép forrása

Nagy a felelősség rajtunk, felhasználókon. Mielőtt bármit elhiszünk, és főképp, mielőtt megosztunk, meg kell győződnünk az igazságtartalmáról. De a Facebooknak is fel van adva a lecke. Meg kell ezentúl szűrnie a hamis híroldalakat. Ezzel csökken a forgalma (és a profitja), de a becsület ezt követeli meg. És végezetül, az is kívánatos lenne, hogy a sales house-ok ne értékesítsenek reklámfelületet a hazugságokat gyártó oldalakon.