Kép forrása: Youtube


Tíz film megszületését támogatja a testület, november 22-i döntése értelmében, összesen hetvennyolcmillió forinttal, s a műveknek 2017-ig el is kell készülniük. Nézzük a legígéretesebbeket!

Két epizóddal is gyarapodhat Gyulai Líviusz sorozata, természetesen szigorúan a nemi esélyegyenlőség jegyében, hiszen az „Egy komisz kislány naplója” amolyan párdarabja a szinte azonos című (már a fordító, Karinthy Frigyes által is alaposan megtekert) amerikai gyerekklasszikust szabadon feldolgozó „Egy komisz kölyök naplója” című szériának, melyet szintén a Kossuth-díjas művész készített. A rajzfilm főhőse, Dorothy (nem, nem Smaragdvárosból, de még csak nem is Kansasből) ezúttal egy cirkuszban, majd egyenesen New Yorkban komiszkodhat tovább.

A „Janó Manó és az elveszett harmatcseppek”-ben egy gyermekkönyv-sorozatot dolgoz fel Miklósy Zoltán. Az első részben egy ezeréves fa gyökere mentén utazik a főhős, de nincs nagy szerencséje, mert egy varangy állja útját. A rendező korábban a „Manieggs – Egy kemény tojás bosszúja” című egész estés animációs paródiájával csapott oda az akciófilmek világának. Most szelídebb vizekre evez.

Gelley Bálint Farkas szintén mesekönyv-adaptációra nyert támogatást. Magyari Andrea „Átjáró Másvárosba” című meseregénye amellett, hogy izgalmas és vicces, igencsak filozofikus alapötletre épül, mert a történetben főszereplő gyerekek, Kázmér és Kamilla, az egyre terjeszkedő Semmi ellen küzdenek, megismerve egy másik világot, ahol félelmetes módon csakugyan semmi sem történik. A sorozat második része is humoros kalandokat ígér, amelyekben például Szkriptum, a bogaras író eltűnése is csak növeli a történet feszültségét.

A film látványtervezőjének filmötletét szintén támogatta a Médiatanács. Bognár Éva Katinka Berg Judit „Hisztimesék” című gyermekszelídítő, szülőbiztató könyvét varázsolja át a képernyőre. A tavaly végzett rendező „Hugo Bumfeldt” című diplomafilmje idén díjat nyert az Austini Filmfesztiválon, s ezzel akár a 2018-as Oscar-díj közelébe is eljuthat. 

„Mindenki hallott már sok olyan történetet, amelyek úgy kezdődnek: az apukám testvérének a barátnője mesélte, a szomszéd fiának a kutyájának az előző gazdájával történt, vagy éppen a barátom barátjának a volt albérlőjének a nagybátyja mesélte, hogy...” Glaser Katalin így harangozta be annak idején a hétköznapi kis csodákat soroló sorozatát, amelynek immár a második szériájában a 14–15. rész kerülhet tető alá.

S akkor keretes szerkezetet teremtve térjünk vissza klasszikus, pepita tapsi-, vagy inkább rotorfülű barátunkhoz, aki egy nagyvárosi toronyház legtetején megbújó bőröndjéből kibújva, böhöm távcsöve által mindig kiszúrja, ha vásott gyerekek vásatlan társaikkal packáznak, vagy ha valami egyéb gubanc, zűrzavar, pityergés adódik a kicsik közt. És javít, megold, rendet csinál köztük. Persze korántsem nyers erővel, hanem csetlő-botló, de amúgy angyali kedvességgel és furfanggal, ami – valljuk meg – elvárható egy szárnyak nélkül, de határozottan repülő nyuszitól. A Marék Veronika írónő csodálatos képzeletvilágában született béketeremtő kisemlős bűbájos kalandjaiból Richly Zsolt készített rajzfilmsorozatot 1974 és 1976 között. Hajdani sikerét jelzi, hogy csaknem kilencven országban forgalmazták, a gyerekek nemzetközi örömére. Reméljük, diadalútjának újabb szakaszához érkezik. A most készülő első epizód címe: „Koncert a téren”.