dunatv” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 10

Kit engedsz be a nappalidba?

2015. április 17.

Daru Gábor

stratégiai vezető, Duna Médiaszolgáltató

A tavasszal új struktúrával jelentkező Duna TV magyarországi nézettségi sikere mutatja, hogy a néző számára nem okozott gondot megszokott tartalmát keresve márkát váltania. Azokat a szórakoztató, közéleti és magazinműsorokat, amelyeket korábban az M1 logó alatt kaptak meg, a néző különösebb nehézség nélkül követte a Duna TV-re. A hazai nézettség növekedése ugyanakkor felveti a kérdést, hogy vajon a határon túli néző is ugyanúgy jól járt-e.

Nagyon kevés megbízható adat áll rendelkezésre a határon túli magyar közösségek médiafogyasztási szokásairól, az utóbbi 20 évben leginkább a Duna TV megbízásából készültek egyedi, telefonos felmérésék. Egyedül a Médiatudományi Intézet által – először 2001-ben, majd 2011-ben – készíttetett kutatás annyira átfogó, hogy minden határon túli magyar közösség körében reprezentatív (ráadásul a különböző évben készült kutatások adatsorai is összevethetők). A 2013-as digitális átállás után eltelt egy év szolgáltatta a legfőbb indokot a 2014-es friss Kárpát-medencei médiafelmérésre1.

Teljes cikk

Szigeti László

szerkesztő-újságíró

Az élet szálait bogozza

2015. május 01.

Rendhagyó bűnüldözés egy klasszikus tévésorozatban.

Miért nyomoz egy pap? Megunta az életét? Vagy tán a hivatását? Mi tagadás, ha a való világban találkoznék olyannal, aki rendre kisegíti vagy épp – jó példával járva elöl – eredményesebb munkavégzésre okítja a rend őreit, minden bizonnyal gyanút fognék előbbi kérdéseim fényében. De jelen esetben megadatott az a könnyebbség, hogy félig-meddig kitalált személyről van szó, aki valamiképp mindig megleli a módját, hogy legalább megigazítsa a világ kizökkent erkölcsi rendjét, amikor (s ez nem ritka dolog) valósággal belebotlik egy-egy csüggesztően szövevényes vagy rettenetes bűnügybe.

Teljes cikk

Másik Magyarország – Mindenki döntse el, kinek az alattvalója akar lenni

2015. május 28.

Daru Gábor

stratégiai vezető, Duna Médiaszolgáltató

Megint átvonult egy ünnep az ország felett, amivel a média nem tudott mit kezdeni. Igaz, a pünkösd a legkevésbé „földhözragadt” ünnep, nem olyan, mint a születés egyszerűsége, és nem olyan, mint a szenvedés-halál-feltámadás drámája, belső pszichés dinamikája. Abban, hogy el sem jut hozzánk az ünnep híre, vagy ha igen, akkor nehéz megértenünk ezt a „földtől elrugaszkodott” ünnepet, abban az egykori kommunista ideológusok irtózatosan sikerült munkája, és a jelenkori médiapiaci munkások szorgalmas igyekezete egyaránt benne van.

Még a legolvasottabb online hírportál sem feledkezett el a hétvége vallásos jellegéről. Sőt, a harmadik isteni személy számára az utóbbi kétezer évben lefoglalt kifejezést is címoldalon lehetett olvasni. Nem is akármilyen összefüggésben. „Naomi Campballen csak a szentlélek (!) tartja a ruhát” – írta a hírportál.

Teljes cikk

Zudor Imola

Duna TV

Több mint TV

2015. június 11.

Csíkdánfalvi stand-upos és közösen énekelt Himnusz a Duna Napon

2015. június 6, délután 4 óra, 35 fok, háttérben a Székelykő, amire a festői szépségű és a káprázatos jelzők giccsvád nélkül is bátran használhatóak, többszáz szempár szegeződik a színpadra, pillanatokra megáll a levegő, a verejtékcseppek is elfelejtenek lecsöppenni, az operatőr füleséből kihallatszik a „készen vagytok? forogtok?/ igen, forgunk!” – csendül a cintányér és a helyi fúvószenekar már fújja is az első taktusokat. Elkezdődött a II. Duna Nap Torockón.

Teljes cikk

Skandináv nyár – Megújuló közmédiumok és világsikerek Európából

2015. június 15.

Daru Gábor

stratégiai vezető, Duna Médiaszolgáltató

Alapvető emberi tulajdonság, hogy imádjuk a történeteket, amelyek rólunk szólnak, amelyek bevonnak magukba, amelyeknek jó részese lenni napról napra, hétről hétre. Ahogy a skandináv példa is mutatja, európai közmédiumok is képesek arra, hogy kreatív gyártó céggel összefogva egyszerre világszínvonalú és egyszerre nemzeti, európai értékeket mutató sorozatokat és műsorokat gyártsanak.

Azt, hogy a nemzeti közmédiumok alkotásainak is van mit keresnie a globális versenypiacon, az utóbbi évekig  leginkább csak a BBC világsikereivel lehetett igazolni. Különösen a sorozatok és filmek esetében volt szembetűnő, hogy anemzeti adók – főleg a kisebbek – csakerősen domesztikált tartalmak előállítására képesek. Még az olyan önmagában stabil piac is, mint a francia, ahol nagyon erős iparág a köztévéknek filmeket, sorozatokat előállítani, az igen számottevő éves belső sorozattermésnek csak töredék részét tudták más piacokon értékesíti (azt is leginkább francia Kanadában).

Teljes cikk

Szűts Zoltán

médiakutató

TV vagy internet? Mindkettő!

2015. július 17.

Kultúraátadás a Kárpát-medencében

Amikor pár éve a YouTube-ra feltöltött amatőr tudósítások világszerte fontos hírforrássá váltak, a televíziók lépéskényszerbe kerültek és először eltérő válaszokat adtak az új kihívásra. Mára azonban kiderült, a leghatékonyabb módszer, ha maguk is teljes mell- és sávszélességgel kiállnak az online jelenlét mellett, és elérhetővé teszik műsoraikat az interneten. Más kérdés, hogy milyen új, sikeres üzleti modellt kell kitalálniuk a kereskedelmi tévéknek, melyek a reklámidő értékesítésében érdekeltek. A magyar közmédia válasza a Médiaklikk volt, ahol a teljes archívumuk nyílt, és az adások online is megtekinthetők. Ennek az online jelenlétnek pedig sokkal nagyobb jelentősége van, mint elsőre talán gondolnánk.

Kicsit vissza kell lépnünk a múltba, hogy meglássuk, a TV és internet milyen remekül kiegészíti egymást, és milyen fontos szerepe van mindkettőnek a magyar kultúra átadásában a Kárpát-medencében. Ismert, hogy csak az internettel jött el a tértől és időtől független média kora. Számtalan generációnak a megállítható, visszatekerhető, archívumból évek után is elérhető adás az internet és digitális korszak előtt fikciónak tűnt. Az internet azonban immár egy új paradigma része, nincs szükség digitális átállásra, új tévékészülékre, hiszen a teljes hálózat és a rá kapcsolódó eszközök eleve digitálisak. Az internetre feltöltött adást már nem állítja meg országhatár, nem függünk antennától vagy szolgáltatótól, attól, hogy éppen milyen csatornák érhetők el a kínálatukban.

Hogy miért játszik fontos szerepet az internet és a digitális technológia a kultúra átadásban? Azért, mert míg a rendszerváltás előtt magyar tévéadást a határon túli magyar településeken a határtól gyakran csak pár kilométerre lehetett nézni, a környező országok zavaró adása miatt. A magyar szó, a magyar nyelvű hírek pedig egy nemzethez és kultúrközösséghez való tartozást jelentették a határon túl élő magyarok számára.

1. példa: Még az internet elterjedése, médiummá és mindenki számára elérhetővé válása előtt, az 1992 karácsonyán indult a műholdon keresztül sugárzó Duna TV első adása, mely rendkívül fontos volt az összmagyarság kulturális életében. A műholdvevős technológia kezdetben elég költséges volt, különösen a délszláv háborúval és hiperinflációval sújtott délvidéki magyarság számára. Így voltak olyan civilek, akik a magyar nyelvű kultúraátadást úgy segítették, hogy a Duna TV adását analóg földfelszíni sugárzással továbbították olyan falvak számára, ahol semmilyen magyar nyelvű adást nem lehetett korábban fogni.

Komplex világban, technológiaváltás határán élünk, és nem könnyű eligazodni ebben a környezetben. Kis kitérő: a tévéadások vétele mellett a magyar nyelvű könyvek behozatala is évtizedeken keresztül számos akadályba ütközött, gyakran elkobozták őket a határon, magyar nyelvű tankönyveket államközi szintű egyezmények alapján lehetett csak diákok kezébe adni, a folyamat nehéz, és lassú volt. A régi reflexek mind kevésbé működnek, a tiltásokat nehéz fenntartani. A digitális tankönyveket nem állítja meg országhatár, és ha nem is a formális, de könnyen a nonformális oktatás részévé válnak. A cikk témájához visszatérve azonban megállapíthatjuk, immár globális magyar médiáról beszélhetünk, mely átível a határokon. És ehhez egy paradigmaváltó jelenségre volt szükség.

2. példa: A Duna és Temes találkozásánál fekvő, magyarok, szerbek, románok és németek lakta Pancsován a civil újságírás jegyében magyar nyelvű műsort 2012 februárja óta már a YouTube-on lehet követni. A legújabb adás jelenleg a 638-ik. Az 1999-ben indult Magyar Percek szerkesztői szembesülve a nehéz műsorszórási körülményekkel immár online formában tudósítják magyarul a 17 ezer fős közösséget, de azokat is elérik, akik időközben már elköltöztek a térségből. Azzal, hogy a szórványban is összekapcsolódik a TV és az internet, és a magyar nyelvű műsorok tértől és időtől függetlenül nézhetők, megszűnik például az állandó csatározás is a műsorsávokért, különösen a főműsoridőért.

A két, eddig látszólag riválisnak tűnő médium, a televízió és az internet a médiakonvergencia hatására tehát mind több ponton kapcsolódik össze, egymás pozitív tulajdonságait erősítve.

Teljes cikk

Ponyvaregényfilm – ezúttal fröccs nélkül is

2015. szeptember 14.

Daru Gábor

stratégiai vezető, Duna Médiaszolgáltató

Rejtő, a látszólag egyszerű író nehezen adja magát. Láttunk már néhány riasztó példát arra, hogyan buktak el filmek a legsikeresebb magyar ponyva filmes adaptációin. Azt hitték, elég a regényeket dialógokká tördelni és máris kész a filmvígjáték. De nem, nagyon nem! Talán éppen könnyedsége miatt kötelező a profi megfontoltság és a szakmai alázat, ha valaki a népszerű Rejtő-regényekhez nyúl. Ezért én is kellő fenntartással és jól megalapozott szkepszissel ültem le egy baráti „fókuszcsoporttal” megnézni Madarász Isti és Hegedűs Bálint friss dolgozatát, A fekete múmia átkát.

A forgatókönyv ügyesen egyensúlyoz a humor, az (ön)irónia, a irodalmi idézet és a filmes paródia határán. Hegedűs Bálint könyve nemcsak tiszteletteljes főhajtás a nagyok előtt, nemcsak okos és művelt megidézése egy korszaknak, egy nemzedéknek, hanem alkotó továbbgondolása is az örökségnek. Ennyire megihlették a forgatókönyvírót a Rejtő-poénok? Ki tudja! De az biztos, hogy ha egy forgatókönyv mer annyira vakmerő lenni, hogy egy 100 évvel ezelőtti kort megidéző filmben a kávéházi írók ötletfergetegében egy mai blockbuster szinopszisa is feltűnik három mondatban – akkor az rendben van. Talán Rejtő is ezt a szemtelenséget értékelné leginkább (no meg Tarantino, ha értené az összefüggéseket).

 

Teljes cikk

Devich Márton

kulturális főszerkesztő, Duna Médiaszolgáltató

A tiszta szívűek - akik médiatörténelmet írnak

2015. november 11.

Megpróbálok laza lenni. Fiatalos. Könnyed és trendi. Ilyen hozzáállással álltam neki megírni az érzéseimet a Fölszállott a páváról. Hátha így elolvassák a cikket a főszereplő ifjak, meg a szüleik is. Aztán két hét gyötrelem után rájöttem, ez nekem nem megy. Egyrészt nem vagyok fiatal, laza meg főleg nem, másrészt akárhogy is csűröm-csavarom, a Páva nem éppen a trendi vonal. Legalábbis a világ folyásához képest. De akkor meg mi a titka? Miért rajonganak érte annyian?

Teljes cikk

Félvilág – Az új magyar tévéfilm

2015. december 28.

Daru Gábor

stratégiai vezető, Duna Médiaszolgáltató

Lassú tempó, sötét tónus, feszült hangulat. Az egységes film minden részlete, minden jelenete és képkockája behúz a történetbe és bent tart. A téma ismert, bár kissé elfeledett, ám ezúttal nem bulvár-kriminalisztikai, hanem pszichológiai szempontból feldolgozva: mit kezd az életével negyven felé haladva (!) egy „félvilági nő”. Aki egyébként Magyarország leghíresebb nagypolgári kitartottja volt 100 évvel ezelőtt.

A dióhéjnyi szüzsé (spoiler nélkül): Mágnás Elza jelentéktelen bordélyházi kurvából emelkedik fel a társadalmi ranglétrán és lesz hosszú éveken keresztül a világvárossá fejlődő Budapest egyik legbefolyásosabb személyének, a bútorgyáros Max Schmidtnek a szeretője. Az 1914-es év legtitokzatosabb gyilkossági ügyét – egy ládába rejtett fiatal nő holttestét sodorja partra a Duna a budai rakparton – hosszú ideig nem képesek megoldani a hatóságok, az ügy a tettes későbbi megtalálása után is sokáig a bulvárlapok témája marad.

Teljes cikk

Szigeti László

szerkesztő-újságíró

Megölni egy papot

2016. február 23.

Vajon kinek jut eszébe? Rendszerint olyanoknak, akik mindazt elpusztítanák, amit Krisztus tanúja képvisel. Megtörténik ez ma is, a világ számos pontján – hallhatunk róla, ha van erőnk odafigyelni. S persze az ilyen-olyan diktatúrák, például a létezett szocializmus vagy az úgynevezett kommunizmus időszakában, évtizedekkel ezelőtt szintén megtörtént. Nemcsak a lenini–sztálini terror és helyi ideológiai telephelyei korából ismerhetünk példákat, hanem közelebbi évekből is. Például 1984-ből.

Teljes cikk