film” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 8

Medveczky Balázs

vezérigazgató, MTV Zrt.

Megfilmesített történetek misztériuma

2015. április 10.

Kora gyermekkorom óta vonzanak az elmesélt történetek, és ezzel, azt hiszem, nem vagyok egyedül. Amióta világ a világ, az emberek szeretnek kilépni a saját valóságukból, és szívesen beleélik magukat valaki más kalandjaiba. Ezért olvasnak regényeket, ezért néznek filmeket. Tom Clancy amerikai író szerint a regény és a valóság között annyi a különbség, hogy az előbbinek kell, legyen valami értelme. Vitatkozva ezzel az állítással én azt mondanám, hogy a jól megírt, jól megfilmesített történetnek az a misztériuma, hogy gazdagabbá, és értelmesebbé teszi a befogadó valóságát.

 

Azzal, hogy a Médiatanács elindította a Mecenatúra programot, túlzás nélkül állíthatom, eltűnt egy fehér folt a magyar kultúra térképéről. Alkotóműhelyek tucatjai tengődtek hosszú éveken át megfelelő financiális háttér nélkül. A fejekben rejlő szellemi vagyon képtelen volt testet ölteni, egyszerűen azért, mert nem volt senki, aki magára vállalta volna a mecénás szerepét.  A filmkészítés drága műfaj, pontosan az a három dolog kell hozzá, ami Montecuccoli szerint a háborúhoz: pénz, pénz, és pénz.

Teljes cikk

Szigeti László

szerkesztő-újságíró

Jézus még mindig filmes szupersztár – Bibliai képek és képtelenségek

2015. július 22.

Se szeri, se száma a bibliai tárgyú filmeknek. Az egyik legutóbbi kísérlet – Gabriel García Marquez fiától, Rodrigo Garcíától – az idei Sundance Filmfesztiválon bemutatott Last Days in the Desert (Az utolsó napok a pusztában) című amerikai dráma, melyben Ewan McGregor játssza Jézus szerepét. No meg a Kísértőét is, amely ötlet már önmagában felcsigázhatja a téma iránt fogékony, érdeklődő hazai nézők kíváncsiságát. De nem úgy a hazai forgalmazókét, ugyanis itthoni premierről (egyelőre?) szó sincs.

Egy kis költségvetésű Jézus-film a nyereségnek a reményével sem kecsegtet, gondolhatják e kereskedők. Merthogy mifelénk e téren legfeljebb a minimum 3D-ben villódzó szuperprodukciókra vevők a népek. Ezért aztán nálunk a közelmúlt terméséből például Ridley Scott 2014-es kivonulásos, vörös-tengeres látványorgiája, az Exodus: Istenek és királyok című mozi volt látható, mely kétségtelenül főleg a szemtornáztatásra gyúrt, egy tizenegyedik csapással voltaképpen le is fejezve a történetet: készítői három dimenzióval csakugyan beérték, tudniillik a transzcendens D-nek már nem jutott terep a békákkal, sáskákkal és az eredetitől némileg eltérően krokodilokkal gazdagon tűzdelt filmben, márpedig az efféle csonkolás nem tesz jót az alapvetően teológiai üzeneteket hordozó bibliai elbeszéléseknek.   

A sürgölődésnek köszönhetően szép számmal születtek az elmúlt bő évszázadban a giccs birodalmába mélyen bekalandozó, már-már nézhetetlenül hosszú és vontatott, színes, szagos, „mindent bele” típusú hollywoodi feldolgozások, vagy egy másik ágon a missziós céllal gyártott christian movie-k, melyek egyik legijesztőbb tulajdonsága épp az, amire készítőik amúgy rendszerint igen büszkék, hogy szóról szóra hűségesek az eredeti szöveghez. Ennek eredményei a „mozgóképes könyvként” működő adaptációk, melyek legkínosabb pillanataiban az éppen elhangzott mondatokat illusztrálják a képsorok, szembemenve ezzel a filmes alkotás egyik alapszabályával.

Az efféle képtelen „képesítések” elkövetői a szó szoros értelmében láthatóan nem veszik figyelembe a Biblia szimbólumokban gazdag, képes nyelvezetét és világát, amely ily módon képekre váltva erejét veszti, vagy épp komikus hatást vált ki, mint például az egyik ilyen filmben a torzonborz Keresztelő János, aki széles mozdulatokkal egy jobb sorsra érdemes sáska után ugrál a puszta pusztában, csak hogy megfeleljen a bibliai szövegnek. Mindezt persze narrátori alámondással súlyosbítva. Vagy ugyanebben a mozgóképfolyamban tárul elénk az a jelenet, melyben Jézust látjuk kiemelkedni a Jordán vizéből, majd azonmód egy jól idomított, illedelmes galamb repül a vállára annak rendje-módja szerint, s ott csendesen nézelődik, miközben egy imponáló orgánumú színész eldörgi az Atyaisten vonatkozó mondatát. Elég egyszer végigfeszengeni egy ilyen filmes megoldás hamisságát, egy életre megjegyezzük, mennyire zsákutcás erőlködés hétköznapian valószerű képsorokba szuszakolni egy olyan sűrű szöveget, mint amilyen az evangélium. Hasonlóan primitív próbálkozás ez, mintha valaki rövidfilmben akarná feldolgozni vagy épp mozgóképekkel „szinkronizálni” mondjuk Kölcsey Himnuszának valamennyi képét, Bendegúznak vérétől a bújt üldözöttig, amint felé kard nyúl barlangjában, s a többiek. Ahogy azt se feledjük: nem véletlen, hogy a legnagyobb operaszerzők nem Shakespeare-drámákat zenésítették meg, hiszen azok úgy kerek egészek, ahogy vannak, hanem „lebutított” librettókkal dolgoztak, hogy megcsiszolják a maguk gyémántjait.

Van aztán egy ugyancsak sok riasztó jelenséget produkáló világ: a rajzfilmeké. Valljuk meg, hogy ebben az univerzumban is megesett már tíznél is több csapás a kultúrára, akár csak ami a bibliai feldolgozásokat illeti. A határtalan bárgyúság képviselői sokszor itt is elemükben érezhették magukat, egészen a cuki állatfigurákkal eljátszatott bibliai (rém)mesék mélyrepüléseiig.

E nehezen megemészthető vagy még nehezebben megbocsátható botlásokon túl a klasszikus rajzfilm mégis az a mozgóképes műfaj, amely elvonatkoztatásaival, sajátos eszköztárával képes tiszteletben tartani, érzékeltetni a bibliai alapanyag szimbolikus összetettségét, rétegzettségét, a talpas valóságtól való elemeltségét, szemben a direkt képeket villantó élőszereplős filmek „földhözragadtságával”.

Van is ennek bizonyítéka. Egyetlen komoly hibája, hogy a maga teljességében nem valósulhatott meg. Pedig hazai dicsőség lehetett volna Jankovics Marcell nagyszabású vállalkozása, a Biblia rajzfilmes feldolgozása, melynek terve a neves művészt már a hetvenes évektől foglalkoztatta. Olykor úgy tűnt, lesz rá akarat, pénz és lendület, még a szocializmus idején is, nyugati erők bevonásával, aztán a történet, több fordulóban ugyan, de végleg elvérzett.

Képes bibliai történetek címmel nemrég díszes kötet jelent meg e torzóban maradt műről: a benne látható több száz kép, tervek sokasága és az elkészült egyetlen epizód, illetve egy előzetes DVD-je, valamint az érthetetlen kudarc elbeszélése dokumentálja azt az álmot, amelyet különböző producerek végül nem láttak elég jónak valóra váltani. A könyvet lapozgatva, a Teremtés című félórás epizódot nézve elszorul a szívünk, hogy sokkal szegényebbek maradtunk a feltétlenül szükségesnél. Ami színészekkel eljátszatva, amolyan élő közvetítésként vállalhatatlan, az megrajzolva működik, mert egészen mást, többet mutat önmagánál: a szöveget nem pusztán aláfestik a képek, a sokrétű, nemegyszer szimbolikus bibliai üzenetet kultúrtörténeti utalások, jelképek, motívumok bevonásával segítenek bontogatni – szöveg és kép szervesen egészítik ki egymást. Ahogy azt Jankovics Marcelltől más munkáiban megszokhattuk. Képi kultúránk nagy vesztesége, hogy ez a terve füstbe ment.

Teljes cikk

Szigeti László

szerkesztő-újságíró

Megölni egy papot

2016. február 23.

Vajon kinek jut eszébe? Rendszerint olyanoknak, akik mindazt elpusztítanák, amit Krisztus tanúja képvisel. Megtörténik ez ma is, a világ számos pontján – hallhatunk róla, ha van erőnk odafigyelni. S persze az ilyen-olyan diktatúrák, például a létezett szocializmus vagy az úgynevezett kommunizmus időszakában, évtizedekkel ezelőtt szintén megtörtént. Nemcsak a lenini–sztálini terror és helyi ideológiai telephelyei korából ismerhetünk példákat, hanem közelebbi évekből is. Például 1984-ből.

Teljes cikk

Sergő Z. András

szerkesztő, filmkritikus

Újra magyarok Hollywoodban!

2016. február 27.

Legyen legalább 40 perces, anyaga 35 mm vagy digitális kópia, játsszák és hirdessék az adott évben valamelyik Los Angeles megyei moziban, legyen világpremierje filmszínházi körülmények között szintén az adott évben – nagyjából ezeknek a szempontoknak kell megfelelni ahhoz, hogy egy film részt vehessen az Amerikai Filmakadémia díjátadóján. A világ leglátványosabb, leginkább figyelemmel kísért, de ugyanakkor legellentmondásosabb filmszakmai showján hétfőn hajnalban ismét magyar érdekeltségek.

Teljes cikk

Szigeti László

szerkesztő-újságíró

Élő mozi? Coppola nem nyugszik

2016. április 29.

Versenyt futnak a nézők kegyeiért a mozik vetélytársaikkal, elsősorban persze az internettel meg a tévével. A ki tudja, hány D-nél tartó technikai megoldásokkal turbósított előadások segítségével próbálják visszacsábítani az egyre kényelmesebb, ugyanakkor egyre több trükkel felszerelt vetítőtermekbe azokat, akiket lehet, több-kevesebb sikerrel. De van esetleg más irány is? S milyen lesz a jövő mozija? Mit lehet még kitalálni, ami megújíthatja, átmenti a következő generációk életébe is ezt az ifjú, alig több mint százéves műfajt? Erről például a hetvenhét esztendős filmes nagyvadnak, Francis Ford Coppolának hosszú ideje formálódó elképzelései vannak, melyekbe nemrég újra beavatta az érdeklődőket. Live cinema – mozi élőben: erre gyúr a legendás öreg, aki mint kiderült, egyelőre maga sincs tisztában vele igazán, mit akar.

Teljes cikk

Szigeti László

szerkesztő-újságíró

Engedjük be a hőseinket!

2016. szeptember 11.

Egy egész sereg – zaklatott históriánkat ismerve nem kis részben meglehetősen harcos – hősünkkel vagy ilyen-olyan okból kiemelkedő történelmi szereplőnkkel kapcsolatban van erős hiányérzetem. S nem magánügyileg. Hanem egyebek mellett azért, mert nem készült róluk film. Tegyük hozzá: jó film. Mármint nézhető, a nézőket magával ragadó, a hamis pátoszt messziről elkerülő alkotás. Pedig némelyikük tálcán kínálja magát, és hallatlanul izgalmas karakter, legalább annyira, mint számtalan nagy sikert aratott külföldi életrajzi és/vagy történelmi dráma főszereplője. Képzeljünk csak el egy monumentális és fordulatos mozit Mátyás királyról, Zrínyi Ilonáról, Rákócziról, Görgey Artúrról…, vagy akár korábban jórészt ismeretlen emberekről, akik ennek ellenére méltók az emlékük felidézésére.

Teljes cikk

Az olvasás éjszakája

2016. október 08.

Derekasan küzdenek a felszínen maradásért a könyves szakmák: egymást érik a könyv népszerűsítésére szánt kampányok, akciók és rendezvények: Nagy Könyv, Könyvkirály, fesztiválra kitelepülő könyvtári sátor, kölcsönzési díjak kamatának nagylelkű elengedése és a többi. Most épp az Országos Könyvtári Napok őszi programsorozata igyekszik érdeklődést kelteni sokszínű rendezvényeivel: felébreszteni az érdeklődést e régivágású, megbízható és csöndes médium iránt a harsány kóklerségek handabandájában. Vajha sikerre vinnék: a könyv nem csak a nagy világvallások világképének szimbolikus fundamentuma, de mindmáig a legmegbízhatóbb bázisa az emberi kultúra átörökítésének, a civilizációk folyamatosságának.

Teljes cikk

Szűts Zoltán

médiakutató

A császár új ruhája

2016. november 09.

Hamarosan a magyar mozik is vetítik A nagy fal című alkotást Zhang Yimou rendezésében és Matt Damon főszereplésével. A mű tartalmában igazán nem tesz hozzá újat az eddigi, emberek a világot elpusztító szörnyek ellen típusú filmek kvantumához, azonban annál látványosabbnak ígérkezik. Az alternatív múltban játszódó mozi illeszkedik a korábbi sablonhoz, a messze földről érkezett tapasztalt, ám kiégett harcos végül akaratlanul is a világot kényszerül megmenteni, most éppen a Nagy falon igyekszik visszaverni a szörnyek támadását. Röpködő harcosok, óriási tűzgolyók és soha nem látott, félelmetes szörnyek. Tipikus hollywoodi szuperprodukció. Pontosan. Csak éppen már nem amerikai.

A kép forrása

Teljes cikk