kultúra” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 9

Szűts Zoltán

médiakutató

Slágergyanús magyar exportcikkek. Újabb koreai történetek

2015. június 19.

Dél-Korea legnagyobb könyváruház láncának, a Kyobonak a zászlóshajónak számító, exkluzív belvárosi boltjában valamennyi eddigi Nobel-díjas író képe kint van a falon, köztük Kertész Imréé is. Egy központi, éppen egy képnyi hely azonban üres. Az ilyen mértékű pontatlanság nem jellemző a távol-keleti kultúrára, így feltételeztem, hogy a hiátusnak komoly oka lehet. Amikor megkérdeztem, miért hagytak ki egy helyet, koreai kollégáim azt mondták, hogy ez a jövendő koreai Nobel-díjas író portréjának helye. Majd hozzátették, mi magyarok milyen szerencsések vagyunk, hogy ilyen sok híres írót, zeneszerzőt, rendezőt adtunk a világnak.

Kertész Imre azonban nem az egyetlen magyar művész, akit Dél-Korea szerte ismernek. A szöuli metrón utazva rendszeresen megszólítottak ismeretlenek és megkérdezték, honnan jöttem. Amikor először érdeklődtek, és azt mondtam, Magyarországról, legnagyobb meglepettségemre, túllépve a bennem élő sztereotípiákon, útitársam azonnal sorolni kezdte: Bartók, Kodály, Liszt. Akkor is meglepődtem, amikor a lakóparkunk mellett zeneiskola korai nevét elolvastam: Liszt.

Teljes cikk

Szigeti László

szerkesztő-újságíró

Hogyan állunk (le) az olvasással?

2016. április 21.

Őrület. Megint eltelt egy év. Kibontakozott a tavasz, és vele érkezik a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A hazai könyvek első félévi nagy szezonjának nyitányaként immár 23. alkalommal rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE), az előző évek gyakorlatához híven ezúttal is a Millenárison. A magyar könyvipar legnagyobb rendezvényén várhatóan most is tízezrek szavaznak majd a lábukkal a Gutenberg-galaxis csodáira. Láthatóan minden rendben idehaza az olvasás körül. Na, ez utóbbit ugye már nem hiszik el?

Teljes cikk

Balassi és az erdélyi slam poetry - avagy a köz értékei és médiuma

2016. május 25.

Daru Gábor

stratégiai vezető, Duna Médiaszolgáltató

Nemcsak azért járatom gyermekeimet iskolába, mert kötelező. A kisebbeknél azt remélem, hogy alsó tagozatban szép lassan bevezetik az írás-olvasás világába, sőt, megszerettetik vele a tanulást, és remélhetőleg erősítik benne az önálló gondolkodást. A középiskolától azt várom el, hogy gyermekeimet bevezesse az európai és magyar kultúra alapjaiba, olyan készségek és kompetenciák elsajátításában segítsen, amelyek felkészítik az életre, persze továbbra is fontos szempont, hogy közben élvezze a tanulást, és az iskola szellemisége a fiatalt – érzelmi, lelki, mentális síkon – motiválja. Miért nem jelentkezünk ugyanezekkel az elvárásokkal a média felé is?

Teljes cikk

Szigeti László

szerkesztő-újságíró

Igen: cigány és értelmiségi

2016. július 23.

„Még mindig szégyellnem kell magamat, hogy az egymillió cigányból a döntő többség még messze nem úgy gondolkodik, mint a te apád meg anyád, meg annak idején az enyém. (…) Hatvan-hetven év alatt kell, kellene bepótolni mindazt, ami ezerötszáz éve kimaradt az életünkből. Nem az európai kultúrkörben szocializálódtunk. (…) Akkor lennék igaztalan veletek szemben, ha azt mondanám, hogy ezt nektek be kell pótolni. Nem, nektek hozzá kell ahhoz járulni, hogy induljon el a folyamat. Igen, a kezetekben van a saját sorsotok, de nemcsak a tietek, hanem egy egész népnek, az egész cigányságnak a sorsa.”

Teljes cikk

Marton Árpád

író, újságíró

A digitális demencia

2016. augusztus 06.

Minden korszaknak megvannak a maga hívószavai, jelmondatai, szlogenjei. Eszmék, amelyek köré az emberiség egy egész életszakasza szerveződik minden lelkesedésével, tenniakarásával és csalódásával. Ha a középkori ember számára a túlvilág jelentette a mértéket, a reneszánsz a látható, tapintható, érzéki lét örömét tűzte zászlajára. A tizennyolcadik század számára ilyen alapeszme volt az ész hatalmába vetett hit. A tizenkilencedik két vezércsillaga: szabadság és nemzet. A huszadik egyebek közt a haladást, a relativitást és az irracionálist kultiválta. Kietlen századunk egyik kedvence a digitális kompetencia.

Teljes cikk

Az olvasás éjszakája

2016. október 08.

Derekasan küzdenek a felszínen maradásért a könyves szakmák: egymást érik a könyv népszerűsítésére szánt kampányok, akciók és rendezvények: Nagy Könyv, Könyvkirály, fesztiválra kitelepülő könyvtári sátor, kölcsönzési díjak kamatának nagylelkű elengedése és a többi. Most épp az Országos Könyvtári Napok őszi programsorozata igyekszik érdeklődést kelteni sokszínű rendezvényeivel: felébreszteni az érdeklődést e régivágású, megbízható és csöndes médium iránt a harsány kóklerségek handabandájában. Vajha sikerre vinnék: a könyv nem csak a nagy világvallások világképének szimbolikus fundamentuma, de mindmáig a legmegbízhatóbb bázisa az emberi kultúra átörökítésének, a civilizációk folyamatosságának.

Teljes cikk

Marton Árpád

író, újságíró

Az SM-esek

2016. november 08.

Ki hogy van vele, nem tudhatom, de egyre-másra úgy érzékelem: amint teret nyer világunkban a design, vele együtt apad az igaz emberség. Minden a tökéletesség igézetében áll, és ami nem felel meg a katalógusformának, azon sietősen túllépünk. A szemétdombra vetett dolgok civilizációja – alighanem ezen a néven emlegeti majd korunkat az utókor.

Teljes cikk

Szigeti László

szerkesztő-újságíró

Rokonlelkek távolsága – testközelből

2017. január 16.

Kik azok a nyelvrokonok? Számos nép fiai elmondhatják: olyasvalakik, akikkel szinte teljesen/egész jól/részben megértjük egymás szavát, s kulturálisan is sok szálon kapcsolódunk egymáshoz. Mi, magyarok meg: legközelebbi nyelvrokonainkat körülbelül annyira értjük, mint bármely még létező egzotikus törzsi társadalom tagjait. Oly régen volt közös a történetünk, fejlődésünk, hogy valójában legfeljebb csak hihetünk a tudósok rokonságelméleteiben, s nehéz bármilyen érzelmet, netán nosztalgiát csiholni e szenvtelen tudás mellé. S mi történik, ha – a kivétel erősíti a szabályt alapon – egymástól messze szakadt nyelvrokonok leszármazottai találkoznak, sőt összekötik az életüket? Gulyás Gyula új dokumentumfilmje ezt figyeli – egészen személyes közelségből.

Teljes cikk

Marton Árpád

író, újságíró

A mű megállít

2017. január 21.

Vonalak, színfoltok, árnyalatok, alakok. Kontúr-szövedékek. Térstruktúrák, dimenziók. Ritmusok, némán beszédesek. Vagy ritmusok hang-értékekkel: dallamok, kompozíciók. Hogy a társműfajokról is említés tétessék. Netán dallamok; ritmusok és dallamok kifejezett hang-érték nélkül: talán csak néma, fekete betűként sárguló papiroson, gazdagabban, tartalomtól telítettebben akármilyen hangzavarnál. Ritmusok, ismét ritmusok. A jelek elrendeződése. Érzéki benyomások, amelyek a szellemet szólítják. Mert szellemmel telítettek. A mű: a szellem menedéke és oázisa.

A kép forrása

Teljes cikk