Egy olyan szappanopera, ahol a helyi B. Miklós ármánykodik, csak éppen nem egy kis kávéház, hanem egy multinacionális vállalat fölött akarja megszerezni az uralmat. Nem bírtam ki, hogy ne lessem, és lássam, hogy a karakter arcára a kijelzőn ugyanolyan leegyszerűsített formában ült ki a kapzsiság érzelmét ábrázoló grimasz, mint nálunk, ugyanolyan gonoszan nézett a semmibe és csak forgatta a szemét még azután is, amikor már elmondta a szövegét, a kamera azonban nem tágított. De nem a történet a lényeges, hanem a megjelenítés eszköze.