Azzal, hogy az interneten a social mediaban tehát már bárki felhasználóból szerkesztővé, műsorkészítővé válhat, kialakult a korábban egymástól élesen elválasztott consumer (néző, fogyasztó) és producer fogalmak összevonásával a prosumer figurája. A prosumer egyszerre néz és készít videót az interneten, olvas és ír blogot online, néz és tölt fel fényképet. Ő már nem egy intézményt, hanem önmagát képviseli. Nem a hivatásos szerkesztőkkel, producerekkel versenyzik.

Nem ugyanabban a versenyben indul. Így szerkesztési elvei nem előre lefektetett alapokon nyugszanak, a magán és nyilvános közti vékony határt pedig gyakran és könnyen átlépi. Ez abban jelenik meg, hogy szinte bármit el mondhat online. Nincs egy szerkesztő, aki kapuőrként megszűrné a tartalmat, amit el akar mondani. Ez azonban egyszerre lehetőség és veszély is. Attól ugyanis, hogy bármit el lehet mondani (az online környezet lehetővé teszi, hogy széles közönséghez jusson el mondanivalónk), még nem következik, hogy bármit el is kell.